EZ NEM ÁRTHAT? – KÉRDÉSEK A VÁRÓTEREMBEN
Amikor a radiológián várakozunk a gyermekünkkel egy vizsgálat előtt, általában átfut az agyunkon a gondolat: vajon ez árthat is? Mire kell figyelnie a szülőnek és mi alapján dönt az orvos?
A radiológia a képalkotás tudománya, a röntgen, az ultrahang, a CT (computer tomográf), az MR (mágneses rezonanciavizsgálat) és jó pár egészen modern és különös új vizsgálati módszer (például a PET, a SPECT) tartozik ide. A gyermekek máshogy sérülnek, más betegségeik vannak, mint a felnőtteknek. A kivizsgálás menete, technikája is különbözik a felnőttekétől. Ezért a gyermekradiológia jelentősen különbözik az általános radiológiától. Ezért ha csak lehet, ezen a területen is válasszuk a gyermekekre szakosodott vizsgálóhelyeket!
Ártalmas a röntgenvizsgálat?
Lássuk a számokat! Egy mellkasfelvétel sugárdózisa az egy év alatt mindnyájunkat érő kozmikus háttérsugárzásnál 10-es nagyságrenddel, a károsító küszöbdózisnál 100-as nagyságrenddel kisebb.
A daganatos betegségek kialakulásánál nincs küszöbdózis, valószínűségüket növeli az ionizáló sugárzás, így a röntgensugár is, de rutinvizsgálatok esetében csak elhanyagolható mértékben. A gyermekek sugárérzékenysége nagyobb, mert az osztódó szövetek, és a nagyobb arányban meglévő vörös csontvelő érzékenyek az ionizáló sugárzásra. Emellett a kis méretek miatt a vizsgált szervhez közelebb eshetnek az érzékeny petefészkek és a herék. A fokozott sugárvédelem így még hangsúlyosabb szempont, ezért gyermekeknél az ultrahang vagy MR alkalmazását részesítik előnyben. Vannak azonban olyan területek, ahol a hagyományos röntgen sokkal többet mutat, így például a traumás csontsérülések esetében és a mellkas diagnosztikájában.
