MENNYIT UTAZIK MAGYARORSZÁG?
Bár csak minden második családra jut autó Magyarországon, még mindig többet autózunk, mint amennyit tömegközlekedünk. A főváros és környéke vezet a megtett kilométerek számában, de lehet, hogy máshol nincs is szükség annyi utazásra.
A személygépjármű-használatot, vagyis az autózást nem meglepő módon az autók és az üzemanyagok ára befolyásolja leginkább. Míg előbbi az új, vagy sokkal inkább az újonnan üzembe helyezett autók számát foghatja vissza vagy emelheti meg, utóbbi a meglévő gépkocsik használatának mennyiségében játszik inkább szerepet.
Magyarországon 2009-ben volt a személyautózás csúcsa, bár ez már válságév volt. Azóta annak köszönhetően csökkent – illetve az utóbbi egy évben inkább ismét emelkedett –, hogy milyen áron lehetett üzemanyaghoz jutni. A 2011-es mélypont óta pedig folyamatosan nő az autóink száma, évente több tízezerrel. Igaz, a forgalomba helyezett autók igen nagy többsége használt gépjármű. Az utóbbi években ötvenezerről százezer fölé emelkedett a honosított autók száma, a belső használt autó piacon pedig csaknem 500 ezer gépkocsi cserél gazdát minden évben.
Emellett a magyar járműpark átlagéletkora is folyamatosan nő, immár megközelíti a 14 éves kort. Az elmúlt évek növekedése főként Nyugat-Magyarországon és a fővárosban jelent meg. Az újonnan forgalomba helyezett autók harmadát a Budapestet is jelentő Közép-Magyarországi régióban regisztrálták.
A KSH adatai szerint 2014 végén 3,1 millió személyautó volt forgalomban. Ez pedig azt jelzi, hogy a 2011-2013 közötti időszak mélypontján a magyar autósok túl vannak. Azokban az években ugyanis a magyar személyautó-állomány alig haladta meg a 2,9 milliót. Hogy ez mennyire sok vagy kevés, azt mutatja, hogy az európai uniós tagországok közül Luxemburg a leginkább motorizált állam, mert ott ezer emberre 661 autó jutott, a legkevesebbet autózó nemzet pedig Románia volt, ahol ezer emberre csupán 235 személyautót számoltak. Magyarországon ez a mutató ezer emberre 308 autó, ami azt is jelenti, hogy a 4,1 millió magyar háztartás háromnegyede autózik.
Ez azonban csak statisztikailag igaz. Néhány éve ugyanis néhány részletesebb vizsgálat azt mutatta ki, hogy a magyar családok több mint felének egyáltalán nincs autója. 2012-ben a Medián mérte fel a hazai autózási szokásokat, és az akkori eredmények szerint a családok 40 százaléka rendelkezett egy autóval, és csak további 5 százalékukra volt igaz, hogy több gépkocsit is tudnak használni. Ennél 2008-ban valamivel jobb volt a helyzet, de az alacsonyabb jövedelmű családok eladták a járműveiket, és a magasabb jövedelműek sem járnak több autóval. Ez a helyzet pedig egyelőre stagnál.
Az EU-ban az összes megtett forgalmi kilométer 72 százaléka személyautóval történik. Nálunk ez az arány csak most kezd közelíteni az uniós átlaghoz, hiszen az elmúlt egy-másfél évben érezhető üzemanyag áresés miatt alaposan megnövekedett a meglévő autók futásteljesítménye. Magyarán az olcsóbb benzinnel és gázolajjal többet megyünk. A magyar átlagautó évente 10-15 ezer kilométert fut. És ez azt jelenti, hogy vannak sokat úton lévők 30-40 ezer kilométerrel, és hétvégi autósok, évi 2-5 ezer kilométeres futásteljesítménnyel is.
Ehhez érdemes még hozzátenni, hogy az elmúlt évtizedek átlagától elmarad az új jogosítványszerzők száma. Egyrészt a jogosítvány manapság drága, szélsőséges esetben 200 ezer forintnál is többet kell kiadnia annak, aki B kategóriás autóvezetői engedélyt szerez. Probléma továbbá, hogy a hírek szerint egyre kevesebb az oktató, aki pedig rászánja magát, hogy autózzon, annak sokat kell várnia arra is, hogy egyáltalán oktatóautóba üljön. A 2009-ben még több mint 96 ezer ember szerzett B kategóriás jogosítványt, aztán néhány évnyi esés után 2012-ben 68 ezer sikeres vizsgázó jelentette a mélypontot. Azóta enyhe emelkedés tapasztalható, hiszen 2014-ben már 82 ezren szereztek vezetői engedélyt.
A kicsit negatívnak ható felütés ellenére sokat autózik, akinek van autója. De ha igaz, hogy a magyar családok felének nincs, akkor érdemes megnézni, hogy hogyan utazunk közösségi közlekedéssel. A helyközi szállításban – távolsági buszok és vasút – az elmúlt évek tapasztalata az, hogy miközben az utaslétszám vagy csökkent, vagy stagnált, a megtett utaskilométerek száma nőtt. Vagyis kicsivel kevesebben utaztak többet, vagy nagyobb távolságra.
Ezt részletezve az utolsó teljes évre vonatkozó adatok szerint 2014-ben 5,7 százalékkal nőtt a helyközi utasszállítás teljesítménye. Igaz, ezt erősen torzítja, hogy ide számítják a magyarok légi közlekedését is, ami belföldön nem éppen jellemző utazási forma. Nőtt viszont 3 százalékkal az autóbuszos utazások mennyisége, miközben nagyjából másfél százalékkal kevesebbet utaztunk vasúton.
A vasutak 2014-ben több mint 146 millió utast szállítottak, vagyis minden magyarra jut nagyjából évi 15 vonatozás. Ennek átlagos hossza két évvel ezelőtt 51 kilométer volt, vagyis nem is a nagy távolságok jellemzők a vasúti utazásra. Az is igaz, hogy a magyar helyközi személyszállításban az autóbuszok forgalma megdöbbentően magas: 79 százalékos. Ennek persze oka az is, hogy a vasúttal ellentétben mindössze 10 olyan magyar település létezik, ahová egyetlen Volán sem indít buszjáratot.
A helyi közlekedésben kicsit más a helyzet: 2014-ben például 2,1 milliárdnál is több utazás történt, vagyis minden magyarra évi kétszáz utazás jutott. Ez pedig akkor 5 százalékos növekedés volt az előző évi mutatóhoz képest. Nagyjából ennyit növekedett az utaskilométerek száma. Itt is a buszok adják a forgalom többségét, vagyis 53 százalékát. Igaz, metró és villamos csak kevés településen van. Még ennek ellenére is a magyar városok tömegközlekedését használók 21 százaléka utazott villamoson, 18 százalékuk metrón, 4 százalékuk trolibuszon és ugyanennyien HÉV-en. Utóbbi közlekedési eszközök azonban csak a fővárosra és környékére jellemzőek. És meg is magyarázzuk, hogy miért.
Az összes tömegközlekedési utaskilométer több mint fele, 54 százaléka Budapestre és Pest megyére jut, miközben a legkevesebben Tolnában és Békésben utaznak. Az összes magyarországi utazás nagyjából 4,5 milliárd kilométer, ebben a két megyében viszont összesen nem utaztak a statisztika szerint 13 millió kilométert sem. Másrészt hiába üzemeltet például villamosokat Miskolc, Debrecen és Szeged is, a három város együtt az összes magyar villamosforgalomnak csupán 13 százalékát adja. Hasonlóan nagy az eltolódás a főváros javára a troliközlekedésben, bár Szegeden és Debrecenben is járnak trolik.
Vagyis összeségében egyre kevesebben autóztunk egyre többet az elmúlt években. És mivel a magyar családok felének elvileg nincs saját autója, ők nagyjából minden évben hasonló mennyiséget utaznak. Már aki utazik közülük, hiszen látható, hogy a megtett utaskilométerek szerint Budapest és Pest megye lakossága a napi közlekedésben sokkal több időt tölt úton.
(csalad.hu)
