A SZÜLŐKRŐL VALÓ LEVÁLÁS FOLYAMATA - HA KIÜRÜL A CSALÁDI FÉSZEK
Az elszakadás nem könnyű folyamat egyik félnek sem, és komoly feladatokat hoz magával. Heim Judit pszichológus a pszichologuskereso.hu-n csokorba vette mire kell számítania a magukra maradt szülőknek és a felnőtté vált gyermekeiknek.
„Menjek vagy maradjak?” „Segítenem kellene vagy nem?” „Önzés vagy nem, ha a saját utamat járom?” „Hogyan értessem meg velük, hogy akkor is szeretem őket, ha átalakul a kapcsolatunk?” „Miért baj az, ha nem beszélünk minden nap?” „Nem bíznak bennem?” Ezek mind olyan kérdések, melyek gyakran előkerülnek, amikor fiatal felnőttekkel beszélgetek az életben való elindulásukról, a szüleikről való leválási folyamatról.
A családterápiában megkülönböztetünk családi életciklusokat, melyek közül az egyik a gyerekek felnőtté válása, a családi otthonból elköltözése. Gyakran hasonlítjuk ezt a jelenséget egy madárfészekhez, melyből kirepülnek a fiókák. Ez egy természetes folyamat, mely minden családban lezajlik, így vagy úgy.
Nem könnyű ez a folyamat egyik félnek sem, és komoly feladatokat hoz magával. Ha a szülők oldaláról nézzük a váltást, szembe kell nézniük azzal, hogy a gyerekük felnőtt. Lassan meg kell tanulniuk azt, hogy ez azzal is jár, hogy „a gyereknek” sok mindent egyedül kell megoldania az életben, és ez persze magával hozza a hibázás lehetőségét is. Végig kell tehát nézniük, hogy a gyerekük elindul, bízni benne, hogy jó munkát végeztek eddig a nevelésével, vagy ha nem teljesen, akkor is megállja majd a helyét az életben.
Másrészt, a családi fészek, mely eddig tele volt élettel, kiürül, és ez természetesen magával hozza a szülők kapcsolatának változását is. Eddig lefoglalták őket a szülői feladatok, melyek most háttérbe szorulnak, teret adva másnak, például kettejük kapcsolatának. Megeshet, hogy ez ijesztő a szülők számára, inkább „tartanák otthon a gyereket”, mert az új felállás ismeretlen, kérdéseket, nehézségeket vet föl.
További részletek a weboldalon.
(pszichologuskereso.hu/csala.hu)
