A CSALÁDOK A NYERTESEI AZ ALACSONY INFLÁCIÓNAK
Tavaly tulajdonképpen nem volt infláció Magyarországon. Ez ugyan nem minden gazdasági folyamatnak kedvez, de a családok mindenképpen nyertek vele.
2015-ben úgy tűnik nem volt infláció Magyarországon – jelentette be Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára. A politikus jelezte, hogy az alacsony infláció hatására nőnek a reáljövedelmek, bővül a fogyasztás, kiszámíthatóbba vált az üzleti élet. És ez így is maradhat, mert az kormány idei várakozásai szerint 2016-ban sem lesz nagyobb a pénzromlás mértéke 1,6 százaléknál.
Mindezzel nagyságrendileg egyetértenek az elemzők. Bár a költségvetésben a szaktárca még 3 százalékos inflációs célt jelölt meg, Suppan Gergely a Takarékbank elemzője szerint az első félévben az infláció nem lépi át a 1,5 százalékot, és az egész éves mérték sem lesz több 2 százaléknál. Erre biztosíték lehet, hogy a tavalyi mélypont után most ismét rekord mélységben vannak az olajárak, és ezzel együtt az alacsony inflációra utal, hogy a háztartási energiaáraknál a kormány már megcélozta a további árcsökkenést.
A K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője 1,5 százalékos éves inflációval számol, míg Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste makroelemzői szerint év egészében átlagosan 1,3 százalék lehet, és csak 2017-ben érheti eé a 2,7 százalékot.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzői sem látnak okot 1,5 százaléknál magasabb inflációra. Mint írták, gazdasági gyengélkedés esetén a jegybank akár lazíthat is a monetáris politikán, és végső esetben újabb kamatvágási ciklust indíthat.
(MTI)
