KI TANÍTSA A GYERMEKEKET?
A szingapúri gyermekek teljesítenek a legjobban a felmérésekben. A PISA vizsgálatot például toronymagasan vezetik a kelet-ázsiai városállamban tanuló fiatalok. A kutatók szerint az ok egyszerű: a legjobbakból kerülnek ki a tanári kar tagjai.
Az ipar vagy az oktatás szívja-e el a legtehetségesebb embereket? - úgy tűnik, egyre inkább ez a dilemma rajzolódik ki a világ gazdasági bővülést hajszoló országaiban. A legfejlettebb ipari államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) PISA felméréséből messzemenő következtetéseket vonnak le a szakemberek, pláne azt látva, hogy a távol-keleti városállam, Szingapúr diákjai kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. A legutóbb publikált ranglistán például matematikából 573 pontos eredményükkel jelentősen a 494-es átlagon felül állnak (a magyar pontszám 477, az amerikai 481), de a szövegértés és a tudományok terén is kiemelkedő, az országok között a legmagasabb pontszámot érték el a szingapúri fiatalok. A CNN összeállítása egyenesen mintaországként emlegeti Szingapúrt, ahol megmutatták, miként lehet virágzó gazdaságot kialakítani jelentős részben az oktatás fejlesztésével.
Az amerikai hírtelevíziónak nyilatkozó Marc Tucker, az Oktatási és Képzési Központ (U. S. National Center on Education and the Economy) vezetője emlékeztetett rá, hogy a második világháború előtt Szingapúr brit gyarmat, kikötő volt, amely elhelyezkedése miatt lett stratégiai fontosságú London és a nyugati világ számára. Az önállóság elnyerése, a terület magára hagyása viszont komoly kihívások elé állította a városállamot: az ott élő olcsó munkaerő alulképzett volt, a legfontosabb célként így az írástudatlanok viszonylag magas arányának mielőbbi felszámolását tűzték ki. A terület a háborút követő évtizedekben megbirkózott e feladattal, sőt, a világ egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaságát alakította ki - elsősorban az oktatása és a képzései által. A 70-es évektől egyre jellemzőbbé vált a csúcstechnológiai ipar fejlődése, a magasan képzett munkaerő foglalkoztatása. A váltás jelentős részben annak köszönhető, hogy Szingapúrban felismerték: az oktatás minősége generációk alatt jelentős fejlődést eredményezhet. Az iskolai tanárok a legtehetségesebb diákok közül kerülnek ki. Emellett erősen él az a hagyomány (sok ázsiai országhoz, például Kínához hasonlóan), hogy a család erején felül próbálja a gyerekeknek az elérhető legjobb színvonalú oktatást biztosítani, jelentős mennyiségű különórával. Olykor a szülők, nagyszülők utolsó spórolt pénzét is a gyermekek taníttatására költik.
(csalad.hu)
