HOGYAN TANULJUNK MEG A PÉNZZEL BÁNNI?
A fiataloknak többnyire elrugaszkodott vágyaik vannak, és nincsenek tisztában a pénz értékével. A pénzügyi kultúra, a pénzügyi intelligencia ma már ugyanolyan fontos, mint az összeadás vagy a kivonás. De hol kezdjük, és hogyan tanuljunk meg a pénzünkkel bánni?
Sápi Ákos, az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület alapító elnöke a Kossuth Rádió Napközben című műsorában megjegyezte, hogy az általuk végzett kutatás fontos része a pénzügyi attitűd vizsgálata. A vizsgált eredményekre támaszkodva fejlesztik bővítik moduláris oktatási rendszerüket, amelynek egy részét képezik a tudást erősítő modulok – tette hozzá. Példaként említette, hogy a családi költségvetéssel összefüggésben lévő feladatok kihatással vannak egy-egy család életére is, a tréningek által megszűnnek az otthon tabuként kezelt pénzzel kapcsolatos kérdések.
Elmondta, hogy idén a középiskolai program mellett egy felsőoktatási illetve egy felnőttképzési programot is elindítottak, mivel a korábbi vizsgálatok alátámasztották ennek szükségességét.
Az Econventio által végzett felmérés adatai szerint például a középiskolások 69, míg a felsőoktatásban részt vevő diákok 63 százaléka adna kölcsönt; 28 százalékuk csak rokonok számára, míg 24 százalékuk rokonoknak és barátoknak egyaránt.
A feladatok között van például olyan, amikor egy lottónyereményt kell a diákoknak beosztaniuk – magyarázta Sápi Ákos a műsorban. A válaszadók között kimutatható, hogy kik tartoznak a prudens, megtakarító csoportba, akik óvatosabban költekeznek – fűzte hozzá. De például, aki a nyereményből egy Ferrarit vásárolna, annak a következő évben kétmillió forintért téli gumiszettet kell vásárolnia – a feladatokat életszerűen szimulálják, mivel a gyerekeknek vállalni kell a döntéseikkel járó következményeket is – mondta az elnök.
Dr. Kovács Péter, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar tanszékvezetője megemlítette, hogy idén először az Econventio tesztjét nemcsak a középiskolásokkal, hanem egyetemistákkal is kitöltették. Náluk az eredmények valamivel jobbak lettek – tette hozzá. A szakember megjegyezte, hogy a pénzügyi kultúra fejlesztése mellett a tudatosság is kulcskérdés. Kimutatható például, hogy azokban a feladatokban, amikor egy négytagú családnak kellene a kiadási oldalát megtervezni, a diákoknak fogalmuk sincs a realitásról, a valódi költésekről, költségtételekről – mondta.
A kutatások eredményeiből egyértelműen látszik, hogy mennyire elrugaszkodott vágyaik vannak: kevesen tudják elképzelni, hogy kezdő fizetésként 250 000 forint alatt keressenek. Mint ahogy az is kiderül a felmérésekből, hogy egyre kevesebb fiatal választ hétköznapi szakmát.
Dr. Mészáros Aranka, a Szent István Egyetem docense a műsorban elmondta, hogy nagy probléma, hogy ma a fiatalok nincsenek tisztában a pénz fogalmával és azzal, hogy azt miként lehet megkeresni. A szülők sokszor számolatlanul adják a pénzt a fiataloknak, és nem követelik meg annak átgondolt elköltését – tette hozzá. Megjegyezte, hogy a mostani Y és Z generációk szülei sem rendelkeznek magas pénzügyi kultúrával, hiszen a szocializmusban sem volt jellemző a pénzügyi oktatás, ezért nem is tudják ezt átadni gyermekeiknek.
Dr Mészáros Aranka megjegyezte, hogy az általuk végzet felmérésből kitűnik, hogy azok a gyerekek, akiknek a szülei devizahitellel rendelkeznek, úgy vettek fel a diákhitelt, hogy annak következményeivel nincsenek tisztában. Ez a generáció alapvetően vágy és lustaságvezérelt, realitásérzék nélkül. (hirado.hu)
