AZ EURÓPAI CSALÁDOSOK BOLDOGABBAK
A belga fiatalok unják magukat, a lengyelek Nyugatra mennének, a bolgár tizenévesek pedig kétségbeejtőnek tartják a helyzetüket. Mégis a fiatalok Európában a legelégedettebb korosztály, ha nem is anyagilag elégedettek, de boldognak tartják magukat, és tudják, mi a céljuk az életben.
A boldogság mérése persze elég nehéz feladat. Az ezzel próbálkozó kutatók főként szubjektív szempontok alapján próbálják meghatározni, hogy a vizsgált közösségek, csoportok mennyire elégedettek az életükkel. Az idei nemzetközi ifjúsági napra, augusztus közepére készült európai felmérés szerint a mai 16 és 24 év közötti fiatalok messze boldogabbak, mint bármely más korosztály.
Szubjektív jólét
Ha az élettel kapcsolatos általános elégedettséget nézzük, meglehetősen országfüggő az eredmény: az osztrák, finn és izlandi fiatalság a leginkább elégedett. Magyarország a boldogtalanabbak közé tartozik, egy szinten Görögországgal és Olaszországgal, de van nálunk boldogtalanabb is: a szerb és bolgár ifjúság.
Érdekes, hogy a pénzügyi helyzettel kapcsolatos elégedettségben a magyar fiatalok sokkal jobban állnak: itt az erős középmezőnyben vagyunk. A legjobbnak a finn, a svéd és az osztrák ifjak tartják az anyagi lehetőségeiket. Érdekes módon a leginkább elkeseredettnek a lett és portugál fiatalokat találták.
Az Eurostat ennél kicsit részletesebben, igaz, kifejezetten a boldogság és elégedettség kérdéskörében vizsgálódott idén. Ennél a felmérésnél is az derült ki, hogy a legtöbb elégedett ember a 16-24 évesek köréből kerül ki Európában. A teljes korcsoport 29 százaléka boldognak tartja magát, a 10-es skálán ennyien adtak 9 vagy 10 pontot a saját életükre.
Ami viszont érdekes, hogy ha nem kifejezetten korcsoportot nézünk: a legboldogabbnak a párkapcsolatban élők tartják magukat a 30 év alattiak körében. Ezen belül viszont kiemelkedően jól érzik magukat a bőrükben a gyermekesek: 67 százalékuk elégedettnek és boldognak érezte magát.
Boldogok, de kevesen vannak
Mármint a gyermekes párok. A gyermeket nevelők száma ugyanis – és ez már objektív mérőszám – minden statisztika szerint régóta csökken Európában. 2013-ban a háztartások kevesebb mint harmadában (30,7 százalék) élt kiskorú. A gyermekes párok ráadásul az összes háztartásnak alig ötödét teszik ki. A legtöbb háztartásban egyedülálló gyermektelen felnőtt él. Talán nem csoda a boldogtalanság.
Ha az együttélés minőségét is megnézzük, a házasságok száma mutat meredek esést az egész kontinensen. Eközben nő az élettársi kapcsolatok száma, akár elismerik ezt jogilag, akár nem. A 16-29 év közöttiek 12,2 százaléka élt tavaly valamilyen jogilag el nem ismert élettársi kapcsolatban, miközben ugyanezen korosztálynak csak 10,7 százaléka élt házasságban.
Az élettársi kapcsolat leginkább északon divatos. Finnországban a fiatalok 30,7 százaléka, Svédországban 21,2 százaléka, de a francia fiataloknak is 24,6 százaléka élt így. Ellenben a mediterrán országokban, Közép- és Kelet-Európában (Ciprus, Málta, Horvátország, Románia és Lengyelország) a fiatalok közül sokkal többen választják az állam által elismert hivatalos kapcsolatot. Magyarország ebből a szempontból kilóg a sorból, mert itt a vizsgált korosztályból kétszer annyian élnek nem hivatalos élettársi kapcsolatban (11,1 százalék), mint házasságban (5,8 százalék).
Persze nem véletlen, hogy viszonylag alacsony a fiatal párkapcsolatok száma, hiszen az európai férfiak későn hagyják el a szülői otthont. Szintén az Eurostat mutatta ki, hogy a 20-24 év közötti férfiak 72 százaléka még a szüleivel él, miközben a nőknek csupán 60 százaléka. Még nagyobb a különbség a nemek között a kor előrehaladtával. A 25-30 éves férfiak 43 százaléka, a nőknek 28 százaléka nem kezdett még önálló egzisztenciát. Ebben a déli államok vezetnek és a skandinávoknál jellemző legkevésbé, hogy sokáig a szülői házban élnek fiatalok.
Persze lehet, hogy az ifjúság elégedett, sőt a gyermekesek kifejezetten boldogok, de mégsem akarnak sokan gyermeket vállalni. Legalábbis ezt mutatják a számok. A 20-24 éveseknek még csak 6 százaléka gyermekes, de a 24-30 évesek között is csak 13 százalék vállalt utódot. Vagyis a 30 évnél fiatalabb európaiak 81 százaléka gyermektelen.
Szerepvállalás és felelősség
A boldogság és a család mellett az európai statisztikusok fontosnak tartották megmérni, hogy az ifjúság mennyire gondolja komolyan a saját jövőjét: mekkora szerepet vállal közügyekben, mennyiben járul hozzá a társadalom építéséhez helyi és országos szinten: hiszen ez a demokráciák egyik fontos fokmérője.
A 30 évesnél fiatalabb európaiak 56 százaléka vett már részt választáson, ez az arány persze ott magasabb, ahol valamilyen kötelezettség viszi el szavazni az embereket. Ami aggasztónak tűnhet, hogy ebben a mutatóban a magyarok a sor végén kullognak a britekkel együtt: csupán a korosztály 38 százaléka vett részt eddig választásokon szavazópolgárként.
Ha az aktív szerepvállalásról van szó, mi magyarok szintén az utolsó helyen állunk. A magyar fiataloknak ugyanis csupán 8 százaléka érzi úgy, hogy személyesen is tennie kéne a közéletért és a közállapotokért a választásokon indulva. Az európai átlag 19 százalék, a csúcsot pedig a svédek tartják: az ottani ifjúság közel harmada számára vonzó a politikai szerepvállalás.
Ha nem a politikában, talán más jellegű társadalmi szervezetben aktívak a fiatalok: nos, az európai 30 évnél fiatalabb emberek 44 százaléka még soha semmilyen szervezett tevékenységben nem vett részt. Akik igen, azoknak viszont a nagyobbik része sportklubok által tette ezt. Nem meglepő módon ezen fiatalok többsége férfi. Az európai ifjak 64 százaléka ugyanis rendszeresen és szervezetten sportol.
A sporton túl azonban mintha minden érdektelen lenne. Nincs nagy eltérés az EU-s tagállamok között, ha azt nézzük, hogy milyen társadalmi szerepvállalást tartanak vonzónak a 30 évnél fiatalabbak: emberi jogi és jótékonysági szervezet munkájában alig 8 százalékuk vett részt. Környezetvédelmi tevékenységben pedig még ennek is csak töredéke.
(csalad.hu)
