AZ ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA NEMZETSTRATÉGIAI CÉL
Az emberi közösségek életminőségének javítása növeli a gazdaság teljesítőképességét, javítja az emberi élet minőségét és hozzájárul a fenntartható fejlődéshez - mondta az emberi erőforrások minisztere .
Balog Zoltán a Fókuszban az ember című, a 2007-2013-as európai uniós programozási időszak zárókonferenciáján beszélt Győrben, ahol hangsúlyozta: amikor az EU-hoz csatlakozást vállaltuk, akkor azt is vállaltuk, hogy a legyengített társadalmi és gazdasági életünket versenyhelyzetnek tesszük ki, egy olyan versenybe kerülünk, amelyben például Németország is ott van. Ennek kompenzációjaként érkeztek hozzánk uniós források. Fontos, hogy ezt lássuk, és tudjunk róla, amikor EU-s pénzt használunk fel egy-egy fejlesztésre.
A kétnapos konferencián a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében mintegy 1500 milliárd forintból megvalósult fejlesztésekről, valamint a 2014-2020-as ciklus fejlesztési irányairól tanácskoznak. Balog Zoltán a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében felhasznált mintegy 1500 milliárd forintból elmondta: a programok sikerességét bizonyítja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal kedden megjelent adatai szerint a szegénységi kockázatnak kitettek aránya jelentősen csökkent, egy év alatt öt százalékkal nőtt a reálbér, 295 ezer 246 négyzetméternyi felsőoktatási intézményi épület újult meg. A miniszter sikeresnek értékelte az egészségügyi infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek mellett egészségmegőrző és szemléletformáló programokat is indítottak, s az alapellátásban 361 háziorvosi, iskola-egészségügyi, védőnői és fogorvosi rendelő újult meg, s az ebben az ágazatban használt gépek és műszerek átlagos élettartama 9,9 évről 6,6 évre csökkent.
Balog Zoltán kiemelte a közfoglalkoztatási programokat is, amelyet szintén sikeresnek értékelt. Úgy fogalmazott, komoly eredményeket értek el, mert ma Magyarországon 50 ezer olyan roma család él, amelyben a családfenntartónak a program előtt nem volt munkaviszonya, s ma a munkával és a képzésekkel olyan alapot kaptak, amelyekkel kiléphetnek a munkaerőpiacra. A felzárkóztató programok 72 ezer 500 halmozottan hátrányos helyzetű tanulót értek el, a végzettség nélküli iskolaelhagyást az ösztöndíjrendszerrel pedig 10 százalékkal sikerült csökkenteni.
A tárcavezető szerint közös érdek, hogy egy olyan roma középosztály alakuljon ki Magyarországon, amely az együttműködésben érdekelt, nem a konfrontációban. Ebben az egyházak szerepe, felelősségvállalása is fontos - tette hozzá.
A konferencián elhangzott: a következő időszak legfontosabb feladata, hogy a fejlesztések olyan jó megoldásokat hozzanak, hogy azok önmagunkban is életképesek legyenek, emellett csökkentsék a régiók közötti különbségeket - fogalmazott, majd hozzátette: stratégiai cél, hogy a felsőfokú végzettségűek aránya 30,3 százalék fölé emelkedjen, 10 százalék alá csökkenjen a végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya, a szegénységben élők száma pedig 450 ezerrel csökkenjen.
(MTI/csalad.hu)
