HÍRESSÉGEK FOTÓALBUMA – ÖTVEN KIVÁLÓ MAGYAR
London Katalin IDŐ című fotóalbumának lényegét egyik modellje, az Oscar-díjas filmoperatőr, Zsigmond Vilmos fogalmazta meg talán a legjobban: „Az örökkévalóság megfogható pillanata a fénykép.”
A majd másfél száz oldalas, kétnyelvű, a Kossuth-kiadó gondozásában megjelent reprezentatív albumban a magyar szellemi élet ötven kiválóságának arcképe látható színes és fekete-fehér fotográfiákon.
Miért annyira fontos és izgalmas szembe nézni ezekkel a sok időt megélt férfiakkal és nőkkel? Ahogy a szerző, a fotográfus London Katalin saját maga számára megfogalmazta projektjének indításakor: „mindegyikük rajta hagyta ujjlenyomatát a koron, amelyben élünk. Sorsuk bár a huszadik század, életük velünk teljesedik ki most, e kiszámíthatatlan 21. század elején.”
A könyv készítői úgy gondolták: tanáraink, példaképeink, elődeink megérdemlik, hogy a múló idő arcmásukat se mossa el, hiszen gondolataik, művészetük, tevékenységük dacol a korral. Mindannyian túl vannak pályájuk derekán – életük nyolcadik vagy kilencedik évtizedében járnak, sőt egyikük-másikuk már a tizedikben –, ám ez nem feltétlenül jelenti, hogy alkotóerejük lehanyatlott, hiszen sokuké máig is töretlen. Igaz, vannak sajnos néhányan, akik nem érhették meg a könyv elkészültét.
“Manapság mindenütt az értékvesztésről, kulturális és morális válságról hallani. Mit szegezhetünk a növekvő apátia ellen? A nagyszerűséget, a vitathatatlan értéket, a lelkesítő emberi teljesítményt. De nem csak úgy általában, nem valamiféle üres és patetikus körvonalazatlanságban, hanem nagyon is konkrétan és elevenen. Emberi sorsokban, példaként szolgáló személyiségek alakjával. Ötven jeles ember arcmását örökíti meg ez a kötet. Ha a szemükbe nézünk, egy kicsit magunkra is büszkék lehetünk” – olvasható a könyv fülszövegében.
A kötetet Závada Pál – személyes mozzanatokat sem nélkülöző – előszava indítja. Az író sokak érzését fogalmazta meg esszéjében: „…először is hadd legyek egy kissé megilletődött. Nem gyakran adódik ugyanis az életben, hogy az ember egyszerre tárhatja ki egy lenyűgöző és nagyszabású portréfotó-kiállítás kapuját – s olyan társaságot üdvözölhet egyúttal, amelyet ifjúkorától bámulva tisztel, vagy évtizedek óta nagyra becsül…”
(csalad.hu)
