BESZÉLJÜNK A GYEREKNEK A TERRORRÓL?
Főleg idősebb gyermekek esetén elkerülhetetlen, sőt fontos, hogy beszéljünk a világ történéseiről. A múlt heti Párizsi események kapcsán viszont egyáltalán nem mindegy, hogy mit mondunk a gyermekek előtt, vagy közvetlenül nekik.
A gyermekeknek nem feltétlenül a híradóból kell értesülniük a világban történt sokkoló eseményekről, de abban sem reménykedhetünk, hogy más forrásból, akár kortársaitól nem szerez tudomást a gyermek a történtekről. Ezért fontos odafigyelnünk arra, hogy milyen információk és hogyan jutnak el a kiskorúakhoz. A témában az Index Törösné Fehér Ildikó, gyermekpszichológust kérdezte, aki szerint nem szabad kikényszeríteni a gyerekből azt, hogy mit tud, mit hallott. Ezzel ugyanis szorongást okozhat.
Ehelyett érdemes megvárni, hogy a gyermek maga kérdezzen, és aztán ezekre a kérdésekre őszintén válaszolni, persze csak annyit, amennyi a kérdésre vonatkozik. A pszichológus szerint az őszinteség mellett nagyon fontos, hogy ne sugározzunk félelmet, ha van ilyen bennünk. A siránkozást, szörnyülködést a gyermek rendkívül érzékenyen fogja fel, ezért ezt akkor is kerülni kell, ha valóban ilyen érzések vannak a szülőben. Törösné Fehér Ildikó azt mondja: a legfontosabb, hogy a gyerek és szülő között folyamatos kommunikációra van szükség. Csak így tudható meg, ha a gyermeket valami nyomasztja, esetleg félreért valamit, vagy egyáltalán magyarázatra van szüksége.
A témával kapcsolatban több nyugati – elsősorban persze francia – sajtótermék igyekezett segítséget nyújtani a gyermekes családoknak az elmúlt napokban. A fiatal korosztálynak készült francia Astrapi magazin letölthető röplapon igyekezett megmagyarázni, hogy mi is történt Párizsban múlt pénteken. Ezt olyan kérdésekre adott válaszok formájában teszi a 7-11 éveseknek készült kiadvány, mint a „Azért támadják Franciaországot, mert szabad ország?”.
A Time magazin eközben a szülőket próbálja támogatni abban, hogyan tálalják az eseményeket a gyermekeknek. Szakértőkre támaszkodva azt írják, hogy nem szabad elhallgatni a történteket, sem halogatni a beszélgetést. Az iskolás korúak már egészen biztosan megbeszélik egymással azt, amit hallottak, ezért jó, ha az elsődleges információt a szülőktől kapják meg. Így a szülők is gyorsan képet kaphatnak ha a csemetékben esetleg félelem vagy szorongás alakult ki. A magyar szakértőhöz hasonlóan az amerikai is azt emeli ki, hogy csak arra válaszoljunk, mait kérdeznek a gyermekek, és végig maradjunk nyugodtak. Mint a Time írja, óvodásoknál kicsit elmoshatjuk a szörnyű részleteket, de idősebb gyermekeknél is elsődleges, hogy azt éreztessük: segítünk nekik feldolgozni a történteket, és biztonságban érezhetik magukat.
(index.hu/csalad.hu)
