LISZT NÉLKÜLI ÉLET
A diéta nehéz. Akkor különösen, ha az egyik alapvető tápanyagot kell teljesen kiiktatni az étrendből, ráadásul kényszerűségből és kötelezően, méghozzá az egészség érdekében. A lisztérzékeny embernek élete végéig gabonamentes étrendet kell tartania.
Mit jelent a lisztérzényekség?
A gluténnel szembeni túlérzékenység, a cöliákia nem új betegség, már az I. századból származnak a tüneteit leíró emlékek. Eleink hamar rájöttek, hogy a soványság, az előre domborodó has, az idült hasmenés, a felszívódási zavar következtében kialakuló tápanyaghiány, így tehát a vashiányos vérszegénység, a fehérjehiány, a fogyás a gabonából készült ételek fogyasztásától alakulhat ki. A betegségért, amely a vékonybél nyálkahártyájának elváltozását okozza, a gabona egyik fehérjeösszetevője, a glutén a felelős. A szervezetben ellenanyag termelődik a glutén lebontásáért felelős enzim ellen, az elfogyasztott glutén egy gliadin nevű peptiddé bontódik le, ami kiváltja a reakciót az arra hajlamosak szervezetében. A sérült nyálkahártya nem tudja felszívni a vitaminokat, viszont a táplálékban lévő allergéneket igen, amelyek aztán különböző ételallergiákat okozhatnak.
Nem olyan régen még a csecsemők betegségének tartották a lisztérzékenységet, ugyanis az a lisztes táplálás bevezetésekor derül ki - mondja dr. Hidvégi Edit egyetemi adjunktus, gasztroenterológus a család.hu-nak -, és aztán az egész további életét végigkíséri. A lisztmentes diétával a károsodott vékonybél helyrehozható, a tünetek elmúlnak, de a szervezetbe jutott glutén újra és mindig károsít. Ha a lisztes ételek bevezetése után néhány hónappal a baba fokozatosan kedvetlenné, étvágytalanná válik, fogy vagy éppen csak tartja a súlyát, nem gyarapszik, megpuffad a hasa, laza, zsírfényű, híg a széklete, lisztérzékenységre kell gyanakodni. Korábban ezt többszörös vékonybél-biopsziával igazolták, ma már létezik speciális vérvizsgálat, amely 96 százalékos biztonsággal kimutatja a cöliákiát. Ezután érdemes elvégezni a vékonybél-biopsziát, amely igazolja, hogy tönkrementek-e a bélbolyhok. Ha igen, következik az élet végéig tartó, szigorú lisztmentes diéta.
A genetika is felelős
A lisztérzékenységet nem szabad összekeverni a többi ételallergiához hasonló, ritkán előforduló lisztallergiával. A lisztérzékenység öröklött tulajdonság, ha nem, vagy későn veszik észre, nehezen befolyásolható vérszegénységet, csontritkulást, ritka esetekben nőknél meddőséget, sőt még idegrendszeri problémákat is okozhat. A genetikai eredet azonban csupán egy lehetőség – nyugtat meg dr. Hidvégi Edit -, a betegség nem biztos, hogy ki is alakul, olyan ez, mint az asztma és az allergiás betegségek. Lehet, hogy beteg lesz, de ha valamilyen védőfaktor nem engedi kialakulni, akkor megszűnik vagy csak enyhe formában, később jelentkeznek a tünetek. Volt idő, amikor meg akarták előzni a cöliákiát, azt javasolták, minél később kapjon a gyerek lisztes ételeket. Ez azért nem célszerű, mert épp a genetikailag meghatározottság miatt az esetek egy részében bármikor is kapja a lisztes ételt, a cöliákia mindenképpen kialakul. A túl korán bevezetett tejbegríz súlyos bélkárosodást okozhat, gyorsan súlyos állapot alakulhat ki. Túlságosan késői bevezetés esetén pedig lappangva fejlődnek a tünetek és nehezebb sokszor késői a diagnózis felállítása. Ezért az a jó – hangsúlyozza dr. Hidvégi Edit -, ha már a szoptatás idején, a baba 5-7 hónapos korában bevezetjük a lisztes ételeket. Az anyatej mellett egyéb táplálékokat is célszerű bevezetni a baba étrendjébe: főzelékek, gyümölcsök, lisztes táplálékok, húsok, egyéb állati fehérjék formájában. Kutatások szerint olyan csecsemőknél, akik nem szopnak, nagyobb a valószínűsége a lisztérzékenységnek, mintha az anyatej megvédené őket ettől is.
Mi számít lisztnek?
Lisztnek számít a búza, a rozs, az árpa, a zab őrleménye, ezek fehérjéje, a sikér okozza a cöliákiát. A teljes kiőrlésű eljárás során a gabona B-vitaminban gazdag héját is beleőrlik a lisztbe, így bár egészségesebb, mint a finomított, a lisztérzékenyek ezt sem fogyaszthatják. Le kell mondaniuk a tönkölybúzáról és a durumlisztről is, mert ezeknek még magasabb a sikértartalma, így erősen károsítják a bélnyálkahártyájukat.
A megfelelő lisztmentes étrend kialakításában dietetikus tud segíteni, de ezt bizony nem könnyű betartani, - mondja dr. Hidvégi Edit -, nagyon oda kell figyelni, mert például a közétkeztetésben szinte mindenbe tesznek lisztet, és sajnos drágák is a lisztpótló keverékek. Azt is tudni kell, hogy a lisztérzékenyek között gyakoribb bizonyos betegségek - például a cukorbetegség és egyfajta bőrbetegség - kialakulása is. Ha nem tartják a gluténmentes diétát, fogékonyabbá válnak különféle pszichológiai problémákra is.
Tünetek:
Gyermekkorban:lassú fejlődés, súlygyarapodási és növekedési zavar,
tápanyag és vitamin felszívódási zavarok, hiány,
krónikus hasmenés és halvány zsírfényű, emésztetlen széklet
soványság, de nagy pocak,
fogzománc hibás fejlődése
pubertás késése.
Felnőttkorban:
vashiány,
hasmenés,
fogyás,
gyengeség,
fejfájás,
hajhullás,
csontritkulás,
menstruációs zavarok,
meddőség,
apró hólyagos kiütések a térd, könyök, nyak, hónalj környékén (dermatitis herpetiformis nevű bőrbetegség).
Mit nem szabad enni:
búza-, rozs-, tönköly-, zab-, durum-, árpaliszt,
búza-, rozs-, zabpehely,
búzakorpa, -dara, -csíra, -keményítő, -sör
árpagyöngy,
maláta,
vadrizs,
müzlikeverék
sör, whiskey, vodka, gin.
Gluténmentes, tehát fogyasztható:
- kukoricaliszt, -pehely, -dara,
- rizs-, burgonya-, tápióka-, köles-, hajdina-, szója-, sárgaborsó-, szentjánoskenyérmag-, amarant-, guarmagliszt.
(csalad.hu)
