HORRORT A TINIKNEK? (LIBA)BŐRKÖTÉSBEN!
Halloween idején természetesen Hollywood rendre igyekszik előjönni valamiféle szezonális mutatvánnyal. Idén a kamaszokat célozták meg leginkább – méghozzá egy kultikus regénysorozat retró-díszletekbe bújtatott, ám persze nagyon is mai trükkökkel megtámogatott adaptációjával.
Hogy a gyerekeknek lehet-e horrorfilmet készíteni, örök vita tárgya. Egyfelől ugye ott van a jogos, (naiv) elvárás, hogy a srácokat ne érje káros hatás, s ha lehet, ne szorongjanak zombiktól, vámpíroktól, s más szörnyektől. Viszont, ha kicsit komolyabban belegondolunk, a műfaj legnagyobb rajongói mindig is a 20 éven aluli korosztályból kerültek ki. Ráadásul ma már a gyerekeknek szinte nincs is olyan sikeres mozikedvencük, melyben valamilyen szinten ne lenne jelen valamiféle parás karakter vagy hatáskeltés. Nehéz ügy ez – és a probléma feloldása, mint mindig, most is a közös mozizásban rejlik, azaz, ha nem is mindegy, mit néz gyerek, de leginkább az a fontos, hogy ne maradjon egyedül a vászon és a képernyő előtt. A szülőnek mindig ott a helye, ahol a srácok előtt megnyílnak a mozgóképes világok.
R. L. Stine egészen elképesztően sikeres könyvsorozatából hosszú évek óta szerettek volna már mozis feldolgozást készíteni, de csak most jutottak el odáig, hogy a regények, képregények és tévés értelmezések után a filmszínház népe is beleborzonghasson a Libabőr világába. Stine kifejezetten a fiataloknak szánta történeteit: a legkülönbözőbb teremtményekkel teli, fordulatos meséinek tán azért van rengeteg rajongója, mert körülbelül úgy hatnak a befogadóra, mint azok a bizonyos tábortűz körüli, kellemesen ijesztgetős mesélős éjszakák. Rob Letterman, a most mozikba került Libabőr-film direktora úgy igyekszik felhasználni a könyvek örökségét, hogy azokat is szórakoztassa, akik még egyetlen ilyen könyvet sem olvastak, s azok is elismerően csettintsenek, akik akkor voltak gyerekek, amikor ezek a regények megjelentek. Mert vannak itt elszabadult agresszív kertitörpék, fehér jeti és a hasbeszélő életre kelt gonosz bábja, hatalmas sáska, őrült bohóc és még sok már kultikus akármi a műfajtörténetből.
A sztori pedig meglehetősen egyszerű: a főszereplő maga az író, azaz R. L. Stine, akit az igazán emlékezetes filmben már régen nem szerepelt Jack Black alakít. Az egykori sikerszerző félelmetes titkot őriz, pontosabban könyvei őrzik e veszélyt: szerzőjük lakattal zárta teremtményeit regényeibe, s ha valaki esetleg kinyitja ezeket, azzal bizony rászabadítja az emberek világára a horrort. Gondolom, nem árulok el nagy titkot, ha leírom: a kötetek kinyitódnak, a rémek előjönnek, az író pedig tinikorú segítőivel egyetemben próbálja megmenteni a kisvárost. Persze 3D-ben. És milyen a hatás? Nos, a szülők meglehet unatkozni fognak közben, de abban biztos vagyok, hogy a srácok imádják majd. Számítógépes trükkökkel életre keltett, vér nélküli móka – a Libabőr ennyi, s nem több. 12 év felett, de 20 év alatt pontosan az elvárásoknak megfelelően fejti ki hatását.
(csalad.hu)
