A VIDEÓJÁTÉKOK RONTHATJÁK A GYEREKEK TELJESÍTMÉNYÉT
Nem kell azonnal kétségbe esni, ha a gyermeke naponta több órát ül a számítógép előtt: ez bizonyos esetekben jelentősen javíthatja az iskolai teljesítményt, de persze az sem kizárt, hogy erősen rontja azt. A dolog kulcsa, hogy mire és mennyi ideig használja a fiatal a gépet.
Nem elsősorban a számítógép használatának ideje határozza meg, hogy a 14-16 éves fiatalok hogyan teljesítenek az iskolában, hanem az, hogy mit csinálnak a masinákkal. Egy Észak-Írországban készült felmérés egyértelmű összefüggést talált a brit fiatalok 16 éves korában letett vizsgájának eredménye és a számítógépes játékkal töltött idő között. A kutatás készítői azt állapították meg, hogy 5-3 közötti osztályzatokat a vizsgán azon gyerekek 41 százaléka ért el, akik legkevesebb naponta kétszer használnak játékkonzolt. Akik hetente kevesebb, mint egyszer, azok jobban teljesítenek, 77 százalékuk szerez ilyen jegyeket. Vagyis sokkal kevesebb a rossz osztályzatot szerző a ritkábban, vagy egyáltalán nem videójáték elé ülő fiatalok között. A vizsgálat arra nem tért ki, hogy vajon a gépek használata rontja-e le a diákok eredményét, vagy a rosszabb eredményű diákok játszanak többet ezekkel az eszközökkel. Érdekes megállapításra jutottak azonban a közösségi média használatát illetően: nem tudtak kapcsolatot kimutatni az eredmények és ezen felületek használati szokásai között! Pedig a gyerekek 81 százaléka látogatja napi rendszerességgel ezeket az oldalakat.
Nem feltétlenül jelent tehát problémát a hosszú számítógép-használat. Persze kérdés, hogy ki pontosan mit tart hosszú időnek. Az Észak-Írországban 2012-2014 között felvett adatokból az derült ki, hogy tízből négy gyerek használja napi négy óránál többet az otthoni számítógépet, laptopot vagy tabletet. Azok, akik napi három órát töltenek a berendezés előtt a házi feladat elkészítése érdekében, 79 százalékban a legjobb osztályzatokat (5-3) szerzik a vizsgán! Akik ennél az időnél többet dolgoznak a gép előtt az iskolai feladat elvégzéséhez, vagy egyáltalán nem is veszik igénybe a technikát erre a célra, az átlagosnál rosszabb eredményt értek el, 57 százalékos eséllyel kaptak 5-3 közötti osztályzatot a “kisérettségin”. Vagyis a túlzásba vitt kutatás és annak hiánya is a várható eredmény romlását vetíti előre.
A közösségi média használatához hasonlóan szintén nem tudtak összefüggést kimutatni a különböző berendezések használata és a vizsgaeredmények között: nem számít, hogy a fiatal számítógép, mobiltelefon vagy tablet előtt ücsörög. Az életkor előrehaladtával azonban nő az online tevékenységre fordított idő, 33 százalékról 40 százalékra emelkedik a négy órát a világhálóra kapcsolódott gyerekek száma 14 és 16 éves koruk között - áll a BBC honlapján is bemutatott tanulmányban. Az online tevékenységek listáját a közösségi média vezeti, a kutatásban részt vett diákok 81 százaléka erre használja a világhálót, a második (57 százalék) legnépszerűbb tevékenység a videoklippek nézegetése a legnépszerűbb videomegosztó portálon, és 36 százalékuk használja a fiatalokat leginkább érdeklő témák felkutására a netet.
A diákok 95 százalékának otthonában van asztali számítógép vagy laptop. A fennmaradó öt százalék legfeljebb az iskolában jut hozzá, az érintett kör vizsgateljesítménye a kutatás szerint rosszabb, mint az átlagé.
