ITTHONI ÉS KÜLHONI SZÜLÉSI SZABADSÁGOK
Magyarországon 24 hét egybefüggő szülési szabadság jár egy nőnek gyermeke születése után, de ha úgy dönt és megteheti, akár három évig is otthon maradhat, míg a gyermeke óvodába nem megy. Más európai országokban vagy az Egyesült Államokban viszont ez az idő jóval szűkre szabottabb. Sőt, utóbbiban államilag támogatott, fizetett szülési szabadság nem is
igazán létezik, így a cégek oldják meg a dolgot a maguk módján, illetve válnak akár vonzó munkáltatóvá, ha a leendő szülők számára kedvező „csomagot ajánlanak”.
Körülbelül egy hónapja kapta fel a média a hírt, hogy Marissa Mayer, a Yahoo vezérigazgatója bejelentette, ismét gyermeket vár, s rögtön el is indultak a találgatások, hogy vajon mennyire lesz rekord rövidségű az idő, amit otthon tölt a babával. Legutóbb, amikor három éve gyermeke született, mindössze két hetet adott magának és a babának. A hírek szerint a vezérigazgató most ikreket vár, akikkel decemberre van kiírva, de már jelezte, hogy nem tervez hosszabb időt távol tölteni a vállalattól most sem, és míg otthon van, azalatt is dolgozni fog.
Éppen szeptember végén jelentette be néhány nagy amerikai cég, hogy megpróbálnak jobb munkakörülményeket teremteni a dolgozó szülőknek, támogatni őket például szülési szabadsággal, amiről a kormányzat az Államokban nem gondoskodik. Megalakították a Working Parent Suport Coalition-t (Dolgozó Szülőket Támogató Koalíciót), írja a Huffington Post.
Egy felmérés szerint mindössze a dolgozók 21 százaléka kap fizetett szülési szabadságot a magánszférában, míg fizetett szabadságot a cégek 98 százaléka kínál munkavállalóinak. Ahhoz, hogy a szemléletváltás elinduljon, az üzleti és a közszférának össze kell fognia. A koalícióban együttműködő cégeknek be kell vállalniuk, hogy igyekeznek javítani a szülővé váló munkavállalóik életminőségét. A program tanulságait pedig a tervek szerint megosztják a szélesebb közönséggel. Megnézik például, hogy elkötelezettebbek lesznek-e a munkahelyek iránt ezek a dolgozók, kiveszik-e valóban a felajánlott szabadságot, hiszen ezeknek a lépéseknek akkor van értelme, ha élnek vele az alkalmazottak.
A Nestlé például júniustól hat és 14 hét közötti fizetett szabadságot ajánl fel a fiatal szülőknek. Ezzel reményeik szerint javítják a dolgozók és gyermekeik egészségét, valamint bátorítják a hosszabb ideig tartó szoptatást is, amelyet az anyák gyakran azért hagynak abba, mert vissza kell menniük dolgozni. A Danone-nál jövő évtől 6-12 héttől akár hat hónap hosszúságú fizetett szabadságot is ki lehet venni a gyerek születése után.
Magyarországon a támogatás több lépcsőben valósul meg. A szülési szabadság idejére a szülő csed-et, vagyis csecsemőgondozási díjat kap (korábbi tgyás), amely a gyermek születését követő 168. napig jár, a naptári napi jövedelem 70 százalékáig. Csecsemőgondozási díjat az kaphat, aki legalább 365 napig biztosított volt a szülést megelőző két éven belül. A csed után kapja a szülő a gyermek kétéves koráig a gyed-et, amely szintén a bér 70 százaléka, de maximált összege van, majd hároméves korig a gyest. A gyermek egyéves kora után a szülő munkát is vállalhat, úgy, hogy nem kockáztatja a támogatás elvesztését.
A skandináv országokban rendszerint egy évet maradnak otthon a szülők a gyermekkel, mely időszakot általában megosztják egymás között, ennek arányáról ők dönthetnek. Belgiumban, Franciaországban és Hollandiában négy hónapos a szabadság. Lengyelországban 20, Csehországban 28, míg Szlovákiában 34 hetet finanszíroz az állam. A legrövidebb időt az ukrán kismamák tölthetik otthon, akiknek mindössze 56, illetve ritka esetben 70 napot támogat az állam.
